Könyvajánló | Kárpát Medencei Magyar Könyvesház

Vendégünk volt Walter Übelhart, a Shakespeare árnyékában című regény szerzője

Adminisztrator — Tue, 25 Apr 2023 13:09:31 +0000

A nagybányai ezüstműves, Bánffyhunyadi János kalandos életútját követi végig a történelmi regény, melyben izgalmasan keveredik a fikció és a történelem, az ezotéria és a tudomány, a hagyomány és az irodalom. A könyv magyar nyelven is megjelent 2019-ben, megvásárolható a debreceni Partium Házban, és megrendelhető a Kárpátia Könyvesház oldalán is.

A regényből kosztümös játékfilm készült The Silversmith (Az ezüstműves) címmel, melyet több mint harmincöt filmfesztiválra válogattak be és számos díjat nyert el. A filmet forgatókönyíróként jegyző Walter Übelharttal és a film producerével, Coralia-Monica Übelharttal megállapodtunk az alkotás debreceni díszbemutatójáról, melyet kora őszre tervezünk.

The post Vendégünk volt Walter Übelhart, a Shakespeare árnyékában című regény szerzője appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

Ötvös Béla író, hírlapíró, lapkiadó hagyatéka

Adminisztrator — Tue, 25 Apr 2023 12:48:05 +0000

Ötvös Béla (1888–1970) hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó, író, a 20. század egyik legismertebb nagyváradi zsurnalisztája, Ady nagyváradi szerkesztőségi íróasztalának örököse volt. Az utóbbi időben sorra jelennek meg életművének jelentős munkái az Europrint Kiadó gondozásában. Ez nem kis mértékben unokája, Péter Sándor elszánt és kitartó munkájának köszönhető, aki időt, pénzt és fáradságot nem sajnálva dolgozik azon, hogy az utókornak megőrizze ezt a sokszínű, tartalmas életművet.

Ötvös Béla 1888-ban született Komádiban (Hajdú-Bihar megye), az első világháborúban haditudósítóként tevékenykedett, az újságírói pályát ugyanakkor már diákként, 1907-ben megkezdte, amikor is egy eseményről tudósított. Erre figyelt fel egy budapesti szerkesztő, akinek hívására Budapestre került, ahonnan azonban hamarosan anyagi nehézségek miatt Debrecenbe költözött. Itt lett a Debreceni Független Újság, a Debreceni Reggeli Újság és a Debreceni Újság munkatársa. 1912-ben Fehér Dezső a Nagyváradi Naplóhoz szerződtette, a háború után ugyanide tért vissza. 1920-ig a Nagyváradi Napló főszerkesztőhelyettese, majd Hétfői Lap címmel lapot indított, melyből a Magyar Hírlap c. politikai napilap alakult. 1934–35 között adta ki a Vasárnapi Lapok társadalmi folyóiratot. A II. világháború alatt a Gestapo elhurcolta, hazatérve a kolozsvári Erdély, majd Igazság nagyváradi tudósítója nyugdíjazásáig.

Az életműsorozatában eddig megjelent, és a Kárpátia könyvesházban megvásárolható művek: Május, Krónikák könyve, “… és megbüntetem hetedíziglen”, A fehér bestia, Porrá és hamuvá, Ködön át…., Emlékezés Ady Endrére, az emberre.

Kiemelt kép: Az ötvös-életműsorozat bemutatója a Debreceni Ünnepi Könyvhéten

The post Ötvös Béla író, hírlapíró, lapkiadó hagyatéka appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

Szilágyi István legújabb regényei

Csíki András — Fri, 04 Sep 2020 08:13:26 +0000

Szilágyi István A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Príma-díjas, kolozsvári író sajnos személyesen nem lehet jelen a 2020-as Debreceni Ünnepi Könyvhéten, de a tavaly megjelent Katlanváros és a frissen, a nyomdából érkező Messze túl a láthatáron könyveit a KÁRPÁTIA KÖNYVESHÁZ standjánál megtalálják!

-CSA-

“Szépíróként hamar megmutathatta tehetségét: 1964-ben a Forrás-sorozatban lát napvilágot első novelláskötete, a Sorskovács, benne azzal az elbeszéléssel, az Ahol nem történik semmi cíművel, amelyik első díjra érdemesült a hetilap állami ünnepi novella–pályázatán. Az első kötethez hasonlóan a második (Ezen a csillagon) is kedvező fogadtatásra talált: a szocialista realizmus előírta sablonoktól szabadult munkásábrázolást dicsérhették bennük. Azt, hogy munkás hősei számára csakis az olyan feladatoknak van értéke, amelyek meghaladják az erejüket, és hogy „életelemük a kaland”, végül pedig hogy a „határátlépő” alakjainak az akarat (nem pedig a hit, az eszme, az ideológia) az „útlevelük”. Szorgos és termékeny évek ezek Szilágyi István írói pályáján: 1969-ben regénnyel jelentkezik, rá két évre pedig újabb novellákkal. Az Üllő, dobszó, harang és a Jámbor vadak némely elemző szerint a Kő hull apadó kútba, az 1975-ös kiadású, mára a klasszikusok rangjára emelkedett-kanonizált regény genezisének is számít. És valóban: maga az író említi, hogy az Üllő…-t eredetileg három kötetesre tervezte, s a Kő hull… főhősnőjének története a második kötet végén kezdődött volna. A novelláskötet esetében pedig nemcsak a helyszín, Jajdon azonos, hanem a társadalmi szerkezet, az alá-fölérendeltségi viszony is. Erre az időre már a díjakban kifejeződő siker is Szilágyi István nyomába szegődik: első hivatalos elismerése a romániai KISZ irodalmi díja 1972-ben, ezt követi három év múlva egyszerre kettő: ismét egy hivatalos, a Romániai Írószövetség díja és egy privátnak mondható, az Utunk által felkért kritikusok Pezsgő-díja.”

https://mmakademia.hu/mobil-eletrajz/-/record/MMA16214

The post Szilágyi István legújabb regényei appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

Elejtett szavak

Csíki András — Tue, 01 Sep 2020 13:38:11 +0000

Micsoda szavak és milyen történetek! A Bookart kiadó gondozásában megjelent gyönyörű könyv egy egyedülálló vállalkozás – mondjam azt, hogy próbatétel – lenyomata: a fiú megpróbálja megfejteni az apa s ezen keresztül egy átalakulóban lévő, sok szempontból megváltozott, közösség világhoz való viszonyulásának – hol könnyebb, hol nehezebb – rejtvényeit. A szerző nagyon közel viszi az Olvasót ezekhez a feladványokhoz s mi is ott ülünk Csíkban a családi asztalnál, tervezve a holnapi búzavetést…

-CSA-

Elejtett szavak – könyv + film + hangoskönyv

Tánczos Vilmos

Bookart Kiadó, 2019

” Tánczos Vilmos könyvét olvasva döbbentem rá arra, hogy mennyire hiányoznak nagyszüleim elejtett szavai. Magamban féltve őrizgetem őket, annak ellenére, hogy már rég kihulltak a mindennapi szóhasználatomból. Őrizgetem őket a kimondatlan szavak könyvtárában, nem szűntek meg létezni számomra, hiszen a hozzájuk fűződő emlékeim, érzéseim, csodálatos élményeim elevenen élnek még bennem. Illatok, ízek, színek, fények, hangok: a hajnalban kaszált sarjú illata, a frissen fejt, meleg tej íze, az erdő megannyi zöldje, az esti kolompszó. (Akaratlanul is Weöres Sándor sorai jutnak eszembe: „a hangok illata / az illatok íze / az ízek színe / az illatok színe / a színek íze / az ízek hangja / a színek hangja / a hangok íze / az ízek illata / a hangok színe / a színek illata / az illatok hangja”).

De nemcsak a szavak hiányoznak, hanem az a belőlük építkező, lenyűgőzően leleményes nyelv is, amely annyi tömörséget, egyszerűséget, titkot rejtegetett magában. Akkor az emberek még tudtak képekben beszélni, egy-egy mondatba belefért akár egy élettörténet is. S ez a sűrített nyelv tükrözni tudta azt az egységes világképet, azt a kapcsolatrendszert, azokat az egyszerű, egyértelmű igazságokat, amelyek meghatározták az emberek életét.

Tánczos Vilmos könyvében ezt a már lassan elfelejtett nyelvet, ezt a letűnőfélben lévő világot örökíti meg egy 20. századi csíki ember, történetesen az édesapja „elejtett szavain” keresztül.

A kötet első felében néprajzi esszéket olvashatunk, melyek az etnográfia és a szépirodalom határán mozogva úgy nyújtanak számunkra esztétikai élményt, hogy nem csorbul a tudományos hitelességük sem. A második fejezetben az édesapa egyes szám első személyben meséli el rövidebb-hosszabb történetekben a világképéhez tartozó mítoszokat, a személyesen megélt idő folyását, a kötet végén pedig a nyelvi képek és proverbiumok szótára segíti az olvasót a jobb megértésben.”

(MIRK KATA SZIDÓNIA – 3szek.ro)

The post Elejtett szavak appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

(Le)hallgatásra ítélve – Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957-1960)

Csíki András — Wed, 19 Aug 2020 09:07:50 +0000

Márton Áron püspök neve összeforrott az erdélyi magyarság megmaradásért folytatatott harcával. A múlt század kimagasló személyisége, aki helytállásával és méltóságteljes fellépésével példát mutatott a magyarságnak, a román titkosszolgálat célkeresztjében élte napjait. Érdemes alaposabban tanulmányozni a kort és az egyház ellehetetlenítésén fáradozó erőket, vannak még fehér foltok.

-CSA-

(Le)hallgatásra ítélve – Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957-1960) Denisa Bodeanu – Nagy Mihály Zoltán
Lector Kiadó, Marosvásárhely
4.000Ft

A kötet azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazza, melyeket a román államvédelmi hatóságok 1957 és 1960 között jegyeztek le a Márton Áron püspök dolgozószobájában elhelyezett mikrofon útján végzett lehallgatás eredményeképpen. Forrásértékük a történész számára felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áron egyház-politikai elképzeléseit, a keleti politikához fűződő reményeit és félelmeit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüli személyes ellentéteket, konfliktusokat, az egyházmegye és egyházmegyei intézmények , vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsósorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt. A jegyzőkönyveket Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu tanulmányai vezetik be, a kutatók munkáját pedig irodalomjegyzék és mutatók segítik.

The post (Le)hallgatásra ítélve – Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957-1960) appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

A Teleki Téka alapítója

Csíki András — Fri, 14 Aug 2020 07:32:02 +0000

Deé Nagy Anikó
Teleki Sámuel peregrinációs naplója

Ha Marosvásárhelyre visz az utad (s még nem tetted meg), feltétlenül nézz be a Teleki Tékába. A könyvszerető embert lenyűgözi a látvány és a hely hangulata. Csodálatos, hogy Teleki Sámuel, ez a tehetős, okos és eltökélt ember mennyit keresett, kutatott, áldozott azért, hogy a tudást rejtő írásokat összegyűjtse és utána elegánsan a köz számára felajánlja (felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg).

-CSA-

A magyar könyv-, könyvtártörténet egyik legjelentősebb alakjának 1759‒1763 közötti európai tanulmányútját ismerheti meg az útinapló olvasója. Ez a négy esztendő Teleki Sámuel számára a felkészülés lehetőségét biztosítja. Kétségtelen, hogy legfontosabb úti célja a tanulás, de személyisége formálódásában igen nagy jelentősége van az élményszerző világlátásnak is. Az sem mellőzendő, hogy a 18–19. század erdélyi politikai, egyházi életében igen fontos szerepet betöltő főúr majdani állami, közhivatali, egyházi feladataira való felkészülést is jelenti a feljegyzésekben megörökített négyéves tanulmányút. És a leglényegesebb, hogy közhasználatra szánt könyvtárának, a marosvásárhelyi Teleki Tékának kialakulásáról, a könyvgyűjtés kezdeteiről is sok információt kapunk. A 18. század közepe táján járta be Teleki Sámuel Európa néhány egyetemi városát, tanult, ismeretségeket szerzett. Az útinaplót olvasó bepillantást szerez Svájc, Hollandia, Franciaország korabeli egyetemi életébe, ismerkedhet a Teleki által meglátogatott városok életével, mindennapjaival és nem utolsósorban a felkeresett fejedelmi, főúri udvarokban folyó élettel.

The post A Teleki Téka alapítója appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

Erdély újranemesítői

Csíki András — Wed, 12 Aug 2020 12:13:10 +0000

Csinta Samu: Erdély újranemesítői I-II.

Milyen fantasztikus érzés lehet, mikor a gyermekek, unokák, unokaöcsök belépnek egy visszaszolgáltatott kastély, kúria, udvarház kapuján és benne találják magukat abban a mesében, amit – jó esetben – a nagyszüleiktől, rokonaiktól – rossz eseteben – csak a történelemkönyvből, így-úgy dugdosott dokumentumokból, szóbeszédből próbáltak összerakni. S akkor kezdődik a részletek felfejtése, a mozaikok helyére illesztése és az újabb harcállások felvétele. Nagyszerű, ámulatba ejtő történetek és kacskaringós sorsok Csinta Samu tolmácsolásában.

-CSA-

“Csinta Samu szerint téveszme, hogy az arisztokraták a jobbágyok vérét szívó és jobbágyok munkáján meggazdagodó emberek, akiket a kommunista rendszer jogosan ítélt megsemmisítésre, eltörlésre, elpusztításra, mint ahogy ezt tanították. „Az esetek többségében azzal találkoztam, hogy az illető közösségek, az 1944-ig tartó időszak közvetlen tanúi, akik közül ma már csak nagyon kevesen élnek, de azok közvetlen leszármazottjai is úgy emlékeznek: a mi bárónk, a mi grófunk, aki a vetőmagtól elkezdve a gyógyszerellátásig, az óvoda működésétől a templomépítésig, a Hangya szövetkezet létesítésétől sok minden egyébig a közösség iránt felelősséggel és elkötelezettséggel dolgozó emberek voltak. Természetesen kivételek is akadtak, valamint sértett emberek is a közösségben, akik valami miatt nem részesültek a többséghez hasonlóan ezekben az áldásokban. De többnyire a felülről való gondoskodást látták bennük.” (Fekete Réka, 3szek.ro)

The post Erdély újranemesítői appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

Isten nekünk háttal

Csíki András — Wed, 12 Aug 2020 11:56:08 +0000

Isten Nekünk háttal 1914-1918 – Napló a Román háborúról

Nagyon szép kivitelezésű könyv, nagyszerű olvasmányélmény! Az embertelen háború, emberi viszonyai elevenednek meg, sokszor humorosan, sokszor keményen, de végig valami jóleső egyensúlyt érez az ember, még akkor is ha Isten hátat fordított…de az ember, az apa, a férj, a barát, a katona ott a frontvonalban, ott a lövészárokban, ott a történelem darálójában várja, hogy feléje forduljon, mert meg kell fordulnia. Előbb vagy utóbb, meg kell fordulnia.

-CSA-

Isten Nekünk háttal 1914-1918 – Napló a Román háborúról
360 oldal
2.900.-Ft

“.. A háború a nemzetet egybe-forrasztotta. Gazdag és szegény, munkás és értelmiségi lelkesen gázolt Galícia sarába. Zsidó vallású kötözte keresztény honfitársát, és az viszont ápolta őt. Hasonló összefogás még 1848-ban sem valósult meg. Míg a Nagy Háborúban a nemzetiségekkel együtt harcoltak, véreztek és haltak meg, legalább is 1916-ig így volt…

Muhr ezredes huszárjai állták Limanowában a rohamot december 9-én és a magyar történelem egyik legszebb hőstettét hajtották végre. Nekirohantak a felbecsülhetetlen túlerőnek, és puskatussal verték agyon az orosz kolosszust. A thermopilei görög hősöket mindenki ismeri a világon, háromszázan feltartották a perzsa sereget. A magyar huszárok még százan sem voltak, és nemcsak állták a rohamot, de szurony nélkül támadtak az oroszra. Ez tette lehetővé, hogy a magyar népfelkelők, idős emberek legyőzzék a cár elit gárdahadseregét. Ezáltal arattak világraszóló diadalt. De ezt különböző népek, különböző okokból tagadják és felejtetni akarják velünk.

Isten drágán mérte nekik a győzelmet, mert Muhr ezredes mellett meghalt Szántay kapitány és 43 huszárja… Most együtt nyugszanak a már csendes limanowai temetőben. Ez a győzelem segítette Szurmay, az uzsoki hős katonáinak kiverni az oroszt a Kárpátok bérceiből. A magyar csapatok elkeseredett harcban nyomták túl a Kárpátokon az orosz túlerőt. De nagy árat fizettek a háború istenének. Tízezreknek lett sírja és emlékhelye a Kárpátok most már szent bércei…

A magyar csapatok jobban helytálltak, mint bármely ellenfelük, és rosszabb körülmények között. Hogy a végjáték nem úgy alakult, az nem rajtuk múlt. A történelem átnyúlt felettük, de hősiességükből tanulni kell és tanulni is fogunk, és a vérük nem folyt hiába. Akkor ez már a lelkünkben nem vesztes háború. Hiszen dédapáink vérükkel megváltották, hogy igenis felemelt fejjel és egyenes gerinccel nézhetünk mindenki szemébe…

Ellenséggel, körülménnyel és Istennel felvették a harcot, úgy edződtek, akár a vasból az acél. Az ellenség nem győzött felettünk, csak az Isten. Az ateistáknak mondhatjuk, a körülmények. De én tudom, hogy Isten volt, mert ember ellenünk nem győzhetett!…”

The post Isten nekünk háttal appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

Hajdú Farkas Zoltán: Csonkamagyar 1919

Csíki András — Wed, 12 Aug 2020 11:53:32 +0000

Hajdú Farkas Zoltán: Csonkamagyar 1919

Láng Gusztávnak az alább található részben idézett konklúziója nehezen vitatható, mint az is, hogy a Bookart Kiadó gondozásában megjelent könyv minden tekintetben vonzó: gyönyörű kivitelezés és örvényként magával ragadó szöveg. Csonkulásunk kritikus időszaka…

-CSA-

Hajdú Farkas Zoltán: Csonkamagyar 1919
4.290.-Ft

“Szolnokon voltam előadást tartani az erdélyi irodalomról, különös tekintettel a transzilvanizmusra. (Történt ez még a Kádár-korszakban, de annak csendes morzsolódása idején.) Előadásom befejeztével kérdéseket is kaptam a közönségtől. Egyik kérdező – egy éltesebb hölgy – arra várt (mert magától nem talált) választ, hogy miért kell neki(k) megismerni ezt az irodalmat és általában az erdélyi magyarok műveltségét, mikor azok (ti. az erdélyi magyarok) egy másik országban élnek, oda tartoznak, nem hozzánk. Türelmesen elmagyaráztam, hogy amikor a történelmi Magyarországot feldarabolták, csaknem másfél millió magyar került Erdélyben kisebbségi sorba, s abban él máig. Ami velük történt, az nem egy magyar népcsoport magánügye, hanem a magyarországi magyarokra is kihatással van; az ő történetük a magyar nemzeti történelem része. Aki ezt nem látja be, és nem tudja róla, amit tudnia szerintem illik, annak a magyarságtudata – és ennek megfelelően saját identitástudata – hiányos. Mivel ezt a „hiányosságot” – folytattam – országosan érezhetőnek vélem, elmondhatom, hogy „Csonka-Magyarországon csonkamagyarok” élnek.” Láng Gusztáv

The post Hajdú Farkas Zoltán: Csonkamagyar 1919 appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.

A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944-1946

Csíki András — Wed, 22 Jul 2020 12:46:55 +0000

Két nyelvű, több mint 600 oldalas angol-magyar monográfia. A könyv emléket állít a GUPVI és GULÁG táborokba hurcolt és elhunyt magyar, német és más nemzetiségű embereknek.

Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944-1946. György Dupka. A Hidden Tragedy: The Fate of Hungarians and Germans in Subcarpathia, 1944-46. (Angol-magyar monográfia.) Fordította: dr. Ortutay Péter. Felelős szerkesztő és lektor: dr. Molnár Erzsébet. Kárpátaljai Magyar Könyvek 292. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2020. 616 old.

The post A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944-1946 appeared first on Kárpát Medencei Magyar Könyvesház.