„Két nagyszerű kiadvány jelent meg az erdélyi Kriterion kiadó gondozásában: az egyik Báró hadadi Wesselényi Katát, a hitben élő református nagyasszonyt mutatja be, a mélyen vallásos, bőkezű mecénást, a mindennapjait munkával töltő nagyasszonyt, felidézve kézírásos receptkönyvének jelesebb bejegyzéseit. A másik könyv Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna, egy 18. századi erdélyi főrangú asszony receptkönyvét tárgyalja, különleges élményt kínálva a magyar főzés és a gasztronómia iránt érdeklődők számára. Az ételek készítésének leírása mellett a korabeli konyhai állapotok, az alapanyagok, az edények használata is jellemző a korra, a leírtak társadalomtörténeti vonatkozásai is számottevőek.
Deé Nagy Anikó – Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony
5.000Ft
Deé Nagy Anikó-László Lóránt: Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna és szakácskönyve
4.000Ft
Dr. Lovász Emese: Általunk él a nemzet és a múlt, közöttünk és bennünk.
Az értékeket kell bemutatni. Azokat az értékeket, melyek megőrzésre várnak, vagy amelyeket szerencsés esetben sikerült megőrízni. Megismertetni az anyaországi magyarokkal,felhívni rájuk a figyelmet.
A szakadó eső ellenére, zsúfolásig megtelt a Felvidék Ház október 13-án, délután. Dr.Lovász Emese két nagyszerű kiadványt mutatott be, amelyek az erdélyi Kriterion Kiadó gondozásában jelentek meg. A Deé Nagy Anikó és László Lóránd szerzőpáros egyik könyvében Báró hadadi Wesselényi Katát, a hitben élő református nagyasszonyt mutatja be, a mélyen vallásos, bőkezű mecénást, a mindennapjait munkával töltő nagyasszonyt, felidézve kézírásos receptkönyvének jelesebb bejegyzéseit.
A másik könyv Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna, egy 18. századi erdélyi főrangú asszony receptkönyvét tárgyalja, különleges élményt kínálva a magyar főzés és a gasztronómia iránt érdeklődők számára. Az ételek készítésének leírása mellett a korabeli konyhai állapotokról, az alapanyagokról, az edények használatáról is beszélt Lovász Emese
A két erdélyi nagyasszonyról szóló kötetek révén a jelenlévők korabeli recepteket is lejegyezhettek. Ám az előadó a rendelkezésre álló adatok, s a már kiadott levelezésük kapcsán egy jeles felvidéki személy, Thurzó György, még inkább hitvese, Czobor Erzsébet alakját is megidézte. A házaspár ránk maradt, több száz leveléből kirajzolódik a véreskezű főúr emberi arca, a családjáért, gyermekeiért aggódó, gondoskodó apa, Erzsébet úrasszony alakjában pedig a 17. század elejének egy különleges női sorsát tárta elénk vetítőképes előadásában Dr. Lovász Emese.