Szöllősy Tibor
Kárpátalja
A kárpátaljai gyökerű, és áttelepülése ellenére ma is erős kötődésű Szöllősy Tibor új kötete 70 kisprózát tartalmaz. A javarészt új írások főbb jellemzői között a megélt tapasztalatokon alapuló világlátás hiteles megjelenítése dominál, a mindenkori témához illően drámai és/vagy humoros áramlással, alkalmanként frappáns szólelményekkel fűszerezett, olvasmányos stílusban.
Botházi Mária könyvcsomag
8.000Ft
Tollal mentett történetek
„Itt, a Kárpátok alatt ma is sokan feledik és feladják a hajdani biztató szavakat: álmait az ember csakis a szülőföldjén válthatja valóra. Nem, nem török pálcát az elköltözők fölött, de a kérdés szívfájdítóan jogos: ki válaszol majd a hasonló kérdésekre, ha mindannyian elmegyünk?”
Szöllősy Tibor a kárpátaljai Beregszászon született. Az iskola első osztályának elvégzése után a Felső-Tisza-vidék „fővárosába”, Técsőre került. Az Ungvári Állami Egyetemen orvosi diplomát szerzett, negyven éven át ideggyógyászként dolgozott a Técsői Járási Kórházban, ebből huszonnégy évig főorvosi beosztásban, kiérdemelve a legmagasabb szakmai minősítést. Aktív közéleti tevékenységet folytatott. Megalapítója és hosszú éveken át elnöke volt a Hollósy Simon Körnek, alapító tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, a József Attila Alkotóközösségnek, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének, tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Közösségének, a Ruszin Írószövetségnek, a Teológiai Doktorok Kollégiumának, az Anyanyelvi Konferenciának, kezdeményezője a Kovács Vilmos Irodalmi, a Hollósy Simon Képzőművészeti Díj alapításának. 1986-ban részt vett a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeit felszámoló munkások orvosi ellátásában. Ma már a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmadán él, de témáinak továbbra is termékeny talaja a szülőföld, azon belül Beregszász, amelynek kórházában diákként szakmai gyakorlatát végezte, s ahová rendszeresen visszajár. Eddig tíz könyve jelent meg.