Tanúm az Istenem! – Gróf Esterházy János mártíromsága
Gróf Esterházy János nem csupán szülőföldje, a Felvidék nagy politikusa, aki az első bécsi döntés után továbbra is vállalta a kisebbségi sorsot, hanem az egész magyarságé. Az akkor független, állami létét kezdő Szlovákiában felvállalta a magyarság mellett más ottani kisebbségek, a ruszinok, lengyelek, cigányok és zsidók védelmét. Különféle magyar pártokban, sokszor azok élén, úgy a Szlovák Parlamentben, mint azon kívül felemelte szavát az egyenlő elbánás és méltányosság elvéért, és a Kárpát-medencei gondolat jegyében az itt sorsközösségben élő népek összetartozásáért. Féltette a magyarságot és a római katolikus hitet, egyáltalán minden hitet a hitetlenségtől, ahogyan minden népet akár a nyugati (fekete – náci), akár a keleti (vörös – szovjet) fenyegetéstől. Ezért lett Esterházy olyan ember, akit nem akartak megérteni, sokkal inkább félreérteni és félremagyarázni.
Őróla, minden katolikus jövőbeni boldogjáról és minden magyar mártírjáról szól ez a regény.
Gróf Esterházy János
Gróf Esterházy János nemzetünk hőse és mártírja, hitünknek boldogja – s reméljük, egyszer majd szentje is –, akire emlékeznünk kell. (Petrusák János)
A könyv szerzője, Petrusák János mesélt a jelenlévőknek a könyv megírásának történetéről, személyes indíttatásáról. „Gróf Esterházy János nem csupán szülőföldje, a Felvidék nagy politikusa, aki az első bécsi döntés után továbbra is vállalta a kisebbségi sorsot, hanem az egész magyarságé. Az akkor független, állami létét kezdő Szlovákiában felvállalta a magyarság mellett más ottani kisebbségek, a ruszinok, lengyelek, cigányok és zsidók védelmét. Különféle magyar pártokban, sokszor azok élén, úgy a Szlovák Parlamentben, mint azon kívül felemelte szavát az egyenlő elbánás és méltányosság elvéért, és a Kárpát-medencei gondolat jegyében az itt sorsközösségben élő népek összetartozásáért. Féltette a magyarságot és a római katolikus hitet, egyáltalán minden hitet a hitetlenségtől, ahogyan minden népet akár a nyugati (fekete – náci), akár a keleti (vörös – szovjet) fenyegetéstől. Ezért lett Esterházy olyan ember, akit nem akartak megérteni, sokkal inkább félreérteni és félremagyarázni.” A könyv illusztrációit – korabeli fotók alapján – maga a szerző készítette.
