Csinta Samu
Közíró, Feleki László-díjas újságíró. Sepsiszentgyörgyön született 1960-ban, 1992-ben diplomázott Budapesten a Bálint György Újságíró Iskolában, 1999 szeptemberéig különböző magyarországi napi- és hetilapoknál dolgozott sportújságíróként. Azt követően 2008 tavaszáig a Krónika című erdélyi napilap főszerkesztője, 2015-ig az Erdélyi Napló című hetilap szakmai irányítója volt. Két publicisztikai gyűjteményben való felbukkanását követően 2014-ben, illetve 2016-ban két nagy sikerű, az erdélyi arisztokrácia újrakezdett történetéről szóló könyvet – Erdély újranemesítői, illetve Arisztokraták honfoglalása – jegyzett. 2015 tavaszán jelent meg a Plakátballada című dokumentumregénye, valamint A lélekmentő című, a híres erdélyi néprajzkutató, Kallós Zoltán első kilencven évéről szóló életregénye. A válaszúti alapítvány fennállásának huszonöt éves évfordulójára született könyve – Úton az Ararát felé – 2017 júniusában jelent meg. Szabó Kati négyszeres olimpiai bajnok tornászról írt, Az ötödik szer – Szabó Kati életei című életregényét 2018 januárjában mutatták be. Székelyföldi és magyarországi jeles személyiségekkel készült interjúkötete, a Por alatt parázs, 2020 decemberében látott napvilágot.
Csinta Samu: Erdély újranemesítői (I. kötet)
2.750Ft
2.750Ft
Minden, amit tudni szeretnénk az erdélyi arisztokratákról!
Hogy élnek ma, milyen lehetőségeik, terveik, álmaik, emlékeik vannak a hajdani nagynevű famíliák leszármazottainak? Csinta Samu könyvei kastélyok, arisztokraták és a történelem mezsgyéjén kalauzolják az olvasókat. (dehir.hu)
Mikos Ákos arról faggatta a szerzőt, mi motiválta könyvei megírásában, hogyan fogadták a riportkötetben szereplők a könyv megjelenését, és sikerét; tervezi-e harmadik kötet megírását; illetve arról is, hogyan hatottak rá a könyv szereplői és mi az, amit a könyvek megírásából tanult?
„Rengeteget tanultam. Egy sor dologban alapvetően változtatta meg a világnézetemet. Ma már nem úgy tekintek régi tárgyakra, mint hasznavehetetlen, ócska kacatokra. Fél évvel ezelőtt hunyt el gróf Bethlen Anikó, Marosvásárhely utolsó nagyasszonya, aki gyermekbénulás következtében életét ágyhoz kötve töltötte el, ugyanakkor a fél Vásárhely tőle tanult idegen nyelveket, mozgássérülteket foglalkoztatott különböző alapítványok révén, közben az ágyból végigharcolta a keresdi kastély visszaszolgáltatásának minden epziódját. Az ő lakásában rengeteg mozsár, vasaló, kerámia, könyv volt, van. Ha abban a lakásban az ember szétnézett, már első pillanatban elveszett a tárgyak tengerében. De hallgatni őt, és minden egyes tárgy történetét, alapvetően a múlthoz való viszonyulásunkat változtatta meg.
S hogy mire ébresztett még rá? Hét éven át voltam a Krónika főszerkesztője Kolozsváron úgy, hogy közben a családom Sepsiszentgyörgyön él. Nem ingáztam minden nap, de sűrűn utaztam az Erdély-térképen le-föl. Sokszor mentem el régi, omladozó kúriák mellett. Sokszor azt mondtam, nem baj, most rohanok, de a következő alkalommal majd megnézem. És a következő alkalommal már nem volt mit megnézni…
Örök hiányérzet maradt bennem. Ha valamit szeretnék elérni ezekkel a könyvekkel, az az, hogy ne halasztgassuk ezeket a viziteket. Ne várjunk a következő alkalomra. Tegyünk meg mindent, amit lehet ezeknek az értékeknek a fenntartásáért, megmaradásáért. Azért, mert az arisztokrata családok története nem puszta családtörténet, ez maga a magyar történelem” – mondta Csinta Samu.
