Deé Nagy Anikó
Teleki Sámuel peregrinációs naplója
Ha Marosvásárhelyre visz az utad (s még nem tetted meg), feltétlenül nézz be a Teleki Tékába. A könyvszerető embert lenyűgözi a látvány és a hely hangulata. Csodálatos, hogy Teleki Sámuel, ez a tehetős, okos és eltökélt ember mennyit keresett, kutatott, áldozott azért, hogy a tudást rejtő írásokat összegyűjtse és utána elegánsan a köz számára felajánlja (felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg).
-CSA-
A magyar könyv-, könyvtártörténet egyik legjelentősebb alakjának 1759‒1763 közötti európai tanulmányútját ismerheti meg az útinapló olvasója. Ez a négy esztendő Teleki Sámuel számára a felkészülés lehetőségét biztosítja. Kétségtelen, hogy legfontosabb úti célja a tanulás, de személyisége formálódásában igen nagy jelentősége van az élményszerző világlátásnak is. Az sem mellőzendő, hogy a 18–19. század erdélyi politikai, egyházi életében igen fontos szerepet betöltő főúr majdani állami, közhivatali, egyházi feladataira való felkészülést is jelenti a feljegyzésekben megörökített négyéves tanulmányút. És a leglényegesebb, hogy közhasználatra szánt könyvtárának, a marosvásárhelyi Teleki Tékának kialakulásáról, a könyvgyűjtés kezdeteiről is sok információt kapunk. A 18. század közepe táján járta be Teleki Sámuel Európa néhány egyetemi városát, tanult, ismeretségeket szerzett. Az útinaplót olvasó bepillantást szerez Svájc, Hollandia, Franciaország korabeli egyetemi életébe, ismerkedhet a Teleki által meglátogatott városok életével, mindennapjaival és nem utolsósorban a felkeresett fejedelmi, főúri udvarokban folyó élettel.
